A Pszichol gia, amely a pog ny g r g filoz fi b l nőtte ki mag t, a humanizmus s a francia felvil gosod s, vagyis a vall stalan t s hat s ra kezdi felv ltani a lelki gondoz st. A kereszt ny egyh zak semmit nem tesznek a pszichol gia t rh d t s nak ellen ben, s gy a h vek a Lelkip sztor Istenhez vezető munk ja helyett pszichol gusokhoz fordulnak, Isten gy gy t , Szent L lek ltal vigasztal testet, lelket gy gy t munk ja helyett. A kereszt ny egyh zak az rt vesz tik el h veiket, mert a Lelk szek nem ismerik fel sok esetben, hogy az Istenre szorul ember Lelki, vagy idegondoz i seg ts gre szorul. A h vek maguk mennek hol a Lelk szhez, hol a pszichol gushoz, nem tudv n, hol enyh thetn k lelki, vagy idegi f jdalmaikat. Ez a kis r s arra pr b l szer ny v laszt adni, - elsősorban Lelk szeknek, lelki gondoz knak, szoci lis munk soknak - hogy egyed l az Isten k pes gy gy tani, az orvos csak eszk z Isten kez ben. A pszichol gus viszont akaratlanul is az rd g hatalm ba tasz tja gondozottj t, j llehet ezt nem akarja, mivel Istent kiz rja a gy gyul s folyamat b l. Az ideg gondoz s sem v gezhető lelki gondoz s n lk l, gy testi lelki bajainkra az egyed li megold s J zus Krisztus.