A Parkinson-k r a primer idegrendszeri degener ci k k z sorolt, kr nikus, progressz v lefoly s megbeteged s. Kialakul s nak legfőbb oka a jelentős m rt kű dopamin szint cs kken s a substantia nigra, pars compacta ter let n, valamint sz vettanilag a citoplazmatikus z rv nyok megjelen se, melyeket Lewy-testeknek neveznek. A Parkinson-k r letkorhoz k thető betegs g, a 65 ves kor felett az előfordul sa a lakoss g k r ben 1%, m g 85 ves kor felett m r el ri az 5 %-ot. Legfőbb t netei a nyugalmi izomremeg s (tremor), izommerevs g (rigidit s), mozg s lassul sa (bradykinesia), s a tart si zavar. A Parkinson-k r legkorszerűbb kezel si m dszere a dopamin p tl s, melyre a legmegfelelőbb gy gyszer a levodopa, a dopamin előanyaga. A levodopa hat sa 5-10 ven bel l hanyatlik, s a betegek t bbs g ben mell khat sk nt motoros komplik ci k alakulnak ki, valamint ez a t pus gy gyszer a nem motoros t neteket nem jav tja kellők ppen. Ezen t nyezők miatt m s gy gyszerek alkalmaz sa is sz ks ges a levodop val egyidejűleg. K l nb ző kutat sok folynak a Parkinson-k r etiol gi j nak s patol gi j nak sz lesebb k rű felt r s ra, melynek seg ts g vel a gy gyszeres kezel s fejlőd s t is v rj k.