Keresztnyknt, szocilismunksknt kutattam a vallsi erőforrs szerept a szocilis munkban. Kerestem azokat a lnyegi elemeket, amivel a spiritualits erőforrsknt jelenik meg a segtő hivatsban. Kinek fontos a spiritualits, a megsegtettnek vagy a segtő hivatsban dolgoznak? Mi az, ami erőforrsknt hasznlhat a segtők s a megsegtettek lelkiegszsgnek vdelmben? A spiritualitsra val igny ott lakozik sokakban fggetlen attl, hogy a segtő hivats mely oldaln llnak, de vajon mi vihető be ebből a munkba? Kutatsom sorn a "hitazonos" egszsgtudatos magatartst fejlesztsnek lehetősgeit kerestem. Vajon megvd-e a hit a lelki sebzett vlstl? Mi van, mikor a hit a segtett oldaln jelenik meg s a problminak megoldsban szmra fontos, hogy az jl illeszkedjen az a vallsos lelkisghez. A kliens s a segtő lelke is vrja a megrtst, a lehetősget, hogy meggyenglse, elesettsge idejn onnan kapjon tmaszt, ahonnan szomjhozza azt. "A Gygyts conditio sine qua non-ja az ember megrtse" (Abraham Maslow). Hiszem, ez az a lnyegi elem, amivel mr egytt műkdhetnk, ha egyttműkdnk. S hitnktől fggetlenl ez a legtbb, amit egymsnak adhatunk.